A kertépítés egyik hasznos kelléke a tápanyag

Egy edzett, erős, jól táplált gyep vagy akár növény, bármilyen szélsőséges időjárást jobban kibír, mint egy éhező társa.

Gondoljunk csak bele, ha mi emberek nem ennénk eleget, szervezetünk legyengülne, hogyan bírnánk egész nap dolgozni vagy miként tudnánk a betegségeknek ellenállni?

Ezért tekintsünk a kertre úgy, mint egy élő szervezetre!

Amikor a természet adta lehetőségek nem ideálisak (hiány a talaj tápanyagában, kevés a természetes csapadék), akkor mesterséges környezetünket, a kertet magunknak kell táplálni, hogy a kívánt esztétikummal díszítse a házunk környékét hosszú időkön keresztül.

A kertépítés kezdetekor a legtöbb, amit tehetünk a szép kert érdekében, hogy alaposan feltöltjük szerves anyaggal a talajt. Ezt megtehetjük bármilyen szerves trágyával, de ha kevesebbet akarunk dolgozni és gyors eredményt szeretnénk elérni, akkor rendelkezésünkre állnak a legmodernebb szerves tápanyagok, a DCM talajjavítók ( DCM Antagon, DCM Vivifos, DCM Vivisol, DCM Vivimus).

Nem vagyok híve a műtrágyának, de egy új kert építésekor alapműtrágyát érdemesnek tartok belekeverni a talajba, de a fenntartáshoz már nem ajánlott tisztán használni, ugyanis nagy a hasznosulási vesztesége. Inkább szerves anyaghoz kötve a legideálisabb az ásványi anyagok kiszórása, mert a szerves összetevők ragasztóként rögzítik a talajhoz a kiszórt mennyiséget, és így tud a legtöbbet hasznosítani a gyep és a növény belőle.

A kert megépítésével kezdődik az a folyamatos gondoskodás, amitől nagyon sokan félnek, mert nem kapnak kellő tájékoztatást arról, hogy milyen igénye van egy kertnek. Pedig sokkal könnyebb vele boldogulni, mint sokan azt gondolják! Csak néhány alapvető szabályt kell ismerni és betartani a kertfenntartás során.

Egyik legfontosabb ilyen törvény, hogy nem öntözünk este. Annak ellenére sem ajánlom az esti öntözést, ha a legjobb szomszédunk is úgy teszi, ugyanis így könnyűszerrel előcsalogathatjuk a gombabetegséget a talajból.

A második törvényszerűség, hogy az új gyepet úgy kell kezelnünk, mint egy újszülöttet: meg kell ismernünk az igényét, meg kell tanulnunk az öntözési idő beállítását az adott talajon évszaknak és hőmérsékletnek megfelelően. Ez nem kis feladat, el kell ismernem, és nincs tuti recept rá. Vannak értékek, amelyek irányadónak megfelelnek az öntözési idő beállítására, de minden kert sajátosan viselkedik. Vagyis minden kertnek saját mikroklímája van, és azt csak az tudja megfigyelni és felismerni az adott szituációban, aki ott él. A túl sok vízmennyiség ugyanolyan rossz, mintha keveset öntöznénk. Ezt felismerni a kertészkedő feladata.

A harmadik, hogy mindig évszaknak megfelelő tápanyagot szórjunk ki a gyepre, mert a pétisózás nem a megfelelő kategória (ugyanis a magas nitrogéntartalom a fűszál sejtjeit megnyújtja, meggyengíti az ellenálló képességét).A pétisózás feleslegesen hajtatja a növényt és rengeteg fűnyírási munkát eredményez a gyepfenntartás során. A célunk ugyanis, hogy minél kevesebb nyesedéket produkáljunk adott területen, és kevesebb munkával, csodaszép-egészséges pázsittal büszkélkedhessünk. Ehhez elengedhetetlen az évszakhoz igazított tápanyagozás, ami követi a fű természetes fejlődési igényét.

Az utolsó pedig a heti rendszerességgel történő fűvágás, illetve a tavasszal, ősszel végezendő gyepszellőztetés. A rendszeres nyírás adja azt a fajta rendezettséget, amitől mindenki elégedetten dől hátra a kerti székében.

Molnár Gábor Éva
kertészmérnök
http://kertfuvesites.hu